2023. 09. 28.
A Járműfejlesztés „Hardver in the Loop” szimulációs csapatában mérnökeink otthonosan mozognak az általuk „épített” virtuális környezetben, majd a hardvertesztek során fizikai platformon is próbára teszik szimulációs eredményeiket.
Érdekes, komplex munkakör az övék, hiszen egyszerre használhatják villamosmérnöki-, informatikai- és járműtechnikai tudásukat. Kezük között fejlődnek az autóipar technológiai trendjei és befolyásolni tudják, hogy milyen legyen a jövő autóinak hardver és szoftver palettája. Izgalmasan hangzik? Olvasd el két kollégánk történetét!
Horváth Máté (H.M.): 11 éve végeztem a BME villamosmérnöki és informatikai karán, mérnökinformatikus szakon. Az informatika világa mellett mindig is nagyon vonzottak az autók. Édesapám régóta autókereskedéssel és flottakezeléssel foglalkozik, így egész gyermekkorom óta a számítógépek mellett az autók is jelentős szerepet töltöttek be az életemben. Pályakezdőként az egyik magyarországi mobilszolgáltatónál kezdtem hálózatfelelős mérnökként, de nem engedtem el az autók iránti szenvedélyem. Ezért is jelentkeztem 2015-ben az Audi IT területére, ahol a sikeres pályázásomat követően szoftverüzemeltetéssel foglalkoztam 3 évig. Ez klasszikus IT-s feladatnak számított, a belső IT rendszerek üzemeltetését végeztük a VW konszern tagjai számára. Szerettem ezt a feladatot, de a végső cél továbbra is az volt, hogy informatikusként autókkal foglalkozhassak. Ezért is végeztem el a Széchenyi István Egyetem elektromos járműhajtásokkal foglalkozó posztgraduális képzését és az első adandó alkalommal, 2018-ban meg is pályáztam egy nyitott pozíciót a Járműfejlesztés területén.
Kezdetben a járműfejlesztéshez kapcsolódó mérési és szimulációs folyamatokhoz írtam egyedi alkalmazásokat, hogy ezáltal is egyszerűsíteni tudjam a fejlesztőmérnökök mindennapjait és hatékonyabbá tegyük a fejlesztési eljárásokat. Élveztem ezt a feladatkört is, mivel kézzel fogható és hasznos eszközökkel tudtam segíteni a kollégáimat és közben megismerhettem a járműfejlesztés területét. 2022-ben egy új kompetencia érkezett a Járműfejlesztés területére, a Hardware in the Loop, vagyis röviden csak HiL. Ezzel egy teljesen új munkakör jött létre, méghozzá egy olyan munkakör, amelyben egyszerre lehet szükség informatikai, villamosmérnöki és járműtechnológiai ismeretekre egyaránt. Ez pozíció volt a HiL szimulációs mérnök. Tudtam, hogy ez lesz az a munkakör, amiben ki tudok teljesedni.
Hanah Salameh (H.S.): Először is szeretném elmondani, hogy nagyon hálás vagyok, hogy itt lehetek az Audi Hungariánál. Bár nem magyar vagyok, de itt teljes mértékben önmagam adhatom és ez nagyon jó érzés. Jó tudni, hogy itt az egyéniség a fontos és nem a sztereotípiák. Hana Salameh vagyok és Jordániából származom. Nemrég csatlakoztam munkatársként a fejlesztés csapatához.
Mesterképzés miatt érkeztem Magyarországra, a Debreceni Egyetemre nyertem felvételt mechatronika szakra. 2022 nyarán láttam meg az Audi Development Camp (ADC) hirdetését az interneten és rögtön tudtam, hogy ott a helyem. Jelentkeztem és ez volt életem egyik legjobb döntése. Az ADC keretein belül nem csak szakmai kompetenciáimat fejleszthettem, hanem a kommunikációs és prezentációs készségeimet is. Gyakorolhattam, hogy hogyan kell csapatban feladatokat megoldani és hogyan kell képviselni az álláspontomat szakmai környezetben. Olyan emberektől tanulhattam, akik hitelesek, a szakmájukban sikeresek. Lehetőségünk volt kibontakozni és megmutatni magunkat, illetve a szakmai tudásunkat, ami alapján állásajánlatot kaptam az Audi Hungariától. Nagyon boldog voltam, természetesen azonnal igent mondtam a lehetőségre, így pontosan 1 éve dolgozom a műszaki fejlesztésen. Olyan munkahelyet szerettem volna mindig is, mint a mostani.
H.M.: Tudtam, hogy mire számíthatok, mert szegmensünk vezetője előre bemutatta nekünk az újdonságokat és a várható feladatokat. Ez alapján lehetett proaktívan jelentkezni a munkakörre – akár a szegmensen belülről is. Leginkább az hajtott, hogy a szakmámban maradok, viszont nem csak virtuális térben fogok mozogni. A HiL-ben az tetszett, hogy a szimulációkon kívül van egy megfogható hardveres rész is. Így láthatom azt is, hogy hogyan realizálódik egy fizikai platformon mindaz, amin dolgozunk. A szoftver és a hardver ilyen jellegű találkozása számomra nagyon izgalmas. Van benne informatikai, villamosmérnöki és járműtechnológiai kihívás is. Igazából minden olyan témakör benne van, ami engem érdekel. Továbbá ez a munkakör széles perspektívát is biztosít. Láthatjuk a technológiai trendeket, hogy milyen lesz a következő hardver, szoftver a közeljövő autóiban.
H.S.: A „Virtuális próbaút” nevű projekt részesei vagyunk, amit röviden VPF-nek (Virtuelle Probefahrt) nevezünk. Ezt a projektet azért hozták létre, hogy a Műszaki fejlesztés csapatainak egy virtualizált fejlesztési és tesztelési platformot biztosítsanak. A VPF platformon a mérnökök költséghatékony módon tesztelhetik és finomhangolhatják az új hardver- és szoftverkomponenseket. Ezzel a módszerrel csökkenteni lehet az igényt az igencsak költséges prototípus fejlesztésekre. Jelenleg mi vagyunk a felelősek az ún. virtuális vezető komponensért, és a mi feladatunk annak karbantartása, illetve fejlesztése. A virtuális vezető modelljét MATLAB Simulink-ben fejlesztjük, a szimulációk futtatásában és tesztelésben a dSpace megoldásai vannak segítségünkre. A kész modellek és egyéb komponensek megosztásánál pedig a CI/CD módszertant alkalmazunk.
H.M.: Ahogy Hana említette, mi a virtuális vezető komponensért vagyunk felelősek. Ez csak egy kis szelete a VPF platformnak. A platformot két fő részre bonthatjuk, van egy szimulációs rész és van egy fizikai rész. A szimulációs részben modelleket alkotunk, amelyekkel például a virtuális jármű viselkedését tudjuk leírni. A fizikai rész alatt pedig azokat komponenseket találjuk, amelyek szükségesek a valós elektronikai alkatrészek és a szoftveres funkciók beágyazott teszteléséhez. A szimulációs témakört három további komponensre oszthatjuk fel, a virtuális járműre, a világra és a vezetőre. Részlegünk mindegyik területen jelen van, így elég jó rálátásunk van a teljes platformra.
De most térjünk vissza a feladatokra. Az én legfőbb feladatom például, hogy a virtuális vezető a tesztek során egy megadott útvonalat minél pontosabban kövessen, így lehetőséget adjon a például a különböző vezetéstámogató rendszerek tesztelésére. Lehetőségünk van többféle metódus alkalmazására is, hogy a virtuális vezető viselkedése a lehető legjobban hasonlítson az emberi viselkedésre a jármű irányítását illetően.
Ez persze így elég szárazan hangzik, viszont a mindennapokban nagyon érdekes a folyamat. Először tervezünk, majd modellezünk, ezután pedig szimulálunk, a folyamat végén pedig eljutunk az integrált tesztekig, ahol már valós alkatrészekkel felszerelt tesztpadokat használunk. Az egyes lépések között pedig tovább finomítjuk a modelljeinket. Izgalmas látni, hogy a hardverrel támogatott környezetben hogyan teljesítenek azok a funkciók, amiket első körben teljesen szimulált környezetben fejlesztettünk. Ebből is látszik, hogy mi nem csak a gép fölött ülünk és számokat tologatunk, hanem a funkciók fizikai megvalósulását is láthatjuk. Ez pedig lehetőséget ad számunkra, hogy lássuk azt, merre tart a járműipar és merre tartunk mi, mint Audi.
H.S.: Ha a szakmai oldalt tekintjük, akkor a biztos alapokon nyugvó fizika és matematika tudás elengedtethetetlen. Továbbá szükséges lehet még a modellalapú rendszertervezés ismeretére, illetve a MATLAB-ban és a dSPACE szoftverekben használható programozási nyelvek ismeretére.
Én abszolút nem mozogtam otthon gyakorlati szinten ezekben a témákban, viszont a vállalat és a kollégák mindenben segítettek, hogy rövid időn belül megszerezzek minden szükséges tudást és gyakorlatot a magabiztos munkavégzéshez. Ehhez persze kell a nyitott, kíváncsi, kreatív és bátor személyiség, aki vevő az új ötletekre, szomjazik a tudásra, keresi a kihívásokat és alkotni szeretne a munkája során.
H.M.: Egyet értek Hanah-val. Ezen felül analitikus, strukturált gondolkodásmódra van szükség, mivel egy összetett rendszert kell átlátnunk. A nagyobb képen el kell tudunk helyezni saját feladatainkat és látnunk kell, hogy az általunk eszközölt változások milyen hatással lehetnek más komponensekre. Úgy vélem, hogy haladó szintű informatikai tudás is szükséges, hiszen el kell tudni igazodni a „szoftvererdőben” és a szimulációs modellek felépítéséhez, illetve a programozáshoz is elengedhetetlen ez a kompetencia.
H.S.: Ez egy olyan terület, ahol a szakmai fejlődésen túl óriási személyiségfejlődésben is részünk lehet, hiszen folyamatosan feszegetjük a saját határainkat és ez rengeteget ad hosszú távon.
H.M: Sikerként éltük meg azt, amikor több hétnyi munka után sikerült stabilizálni a virtuális vezető oldalirányú vezérlését. Korábban a virtuális vezető nem volt képes a megadott útvonalat még megközelíteni sem, ezért a virtuális jármű a szimulált környezetben a nagysebességű manőverek során már irányíthatatlanná vált és lehaladt az úttestről. Ez az állapot persze megakadályozta a további tesztek végrehajtását is.
A stabilitást a modell és annak paraméterei módosításával értük el. Az új paraméterek a sebesség függvényében módosítják a virtuális vezető viselkedését. A megfelelő értékek meghatározása viszont nem volt egyszerű feladat. Több száz szimuláció automatizált lefuttatásával sikerült végül megtalálnunk azokat az értékeket, amelyekkel már stabilan tudott haladni a virtuális jármű a megadott útvonal mentén. Igyekeztünk úgy felosztani a részfeladatokat egymás között, hogy a csapat tagjainak egyéni erősségeire építettünk. Egyikünk a modellt készítette elő és a tesztkörnyezetet állította össze, másikunk pedig a szimulációk automatikus futtatásához szükséges programot írta meg.
H.S.: „Szép Magyarország” (Válaszolta azonnal a kérdésre Hana magyarul) Nekem nagyon sokat jelent a sokszínűség a csapaton belül, rendkívül jó érzés úgy mindennap bejönni dolgozni, hogy nem egyes számban kell gondolkodnom és cselekednem, hanem többesszámban. Habár mindannyian mások vagyunk, mégis egységként működünk, amitől sokkal jobbak a mindennapok.
H.M.: A részlegünk életében a következő nagy kihívást az ingolstadti G-HiL tesztpadok Győrbe történő áthelyezése jelenti. A G-HiL rövidítés alatt a Gesamtfahrzeug-HiL kifejezést értjük. Ezek a tesztpadok már egy-egy teljes járművet reprezentálnak és az elektronikai alkatrészek túlnyomó többsége fizikai valójában is megtalálható benne. Ezek a padok lehetőséget biztosítanak az egyes funkciók és alkatrészek beágyazott tesztelésére.
Úgy gondolom, hogy a tesztpadok és a hozzájuk kapcsolódó feladatok átvételével nagy felelősséget veszünk a vállunkra. Ahhoz, hogy ilyen felelősségteljes feladatot adjanak át számunkra, bizalomra volt szükség. Ezt a bizalmat úgy tudtuk felépíteni, hogy a részlegünknél mindenki a legjobb tudását latba vetve, nagy elszántsággal dolgozik a saját témáin. Ezért közös sikerként éltük meg, amikor az új megbízást megkapta a részlegünk.
Meglátásom szerint ez az új kihívás ugyanakkor lehetőséget is biztosít a csapatunk továbbfejlesztésére. Ezért is számítunk új kollégák jelentkezésére, akik eddigi tapasztalataikkal tovább tudják erősíteni részlegünket és emellett nyitottak az új kompetenciák megszerzésére is.
Ha Téged is érdekel a Járműfejlesztés világa, nézd meg nyitott pozícióinkat az alábbi linken: www.audi.hu/jarmufejlesztes
Aktuális híreinket a Hírek oldalon olvashatja.
Amennyiben a sajtóanyagokkal kapcsolatban további információra van szüksége, kérjük forduljon a Vállalati kommunikáció területének munkatársaihoz.
