Média

Perjés Petra, az Audi Hungaria gyakornoki programjának munkatársa fiatalok ezreit segíti a pályakezdésben

2022. 08. 09.

A gyakornokok tevékenységét már a toborzástól kezdve figyelemmel kíséri, és támogatást nyújt mindennapi ügyeik intézéséhez. Szabadidejében magas szinten foglalkozik kutyák iskoláztatásával, ismereteit ezen a téren folyamatosan bővíti. Egy jelenleg is zajló tanfolyamon azzal a céllal vesz részt, hogy C kategóriás őrző-védő segéd képesítést szerezzen. Ha ez sikerül, az országban ő lesz a harmadik, aki nőként ezt a címet viselheti.

Hogyan került az Audihoz, hogyan kezdődött a győri pályafutása?

Veszprémi vagyok, a veszprémi Pannon Egyetemen már a mesterképzés ideje alatt kapcsolatba kerültem az Audival, tizenegy évvel ezelőtt a cég miatt költöztem Győrbe. Kilenc hónapig dolgoztam itt gyakornokként. A felsőfokú képzés befejezését követően sikerült elnyernem egy főállású pozíciót.

Mivel foglalkozott, illetve foglalkozik az Audinál?

Végzettségemnek megfelelően a kezdetektől személyügyi területen dolgozom, és immár nyolc éve az utánpótlásprogram területét támogatom. A feladataim közé tartozik a toborzási tevékenységben való részvétel, a kiválasztási folyamat koordinálása, illetve a gyakornoki idő során felmerülő problémák, természetesen a szakterületi kollégákkal és a munkahelyi vezetőkkel együttműködve. Elsősorban egyetemistákkal állunk kapcsolatban, akik tanulmányaik idején kerülnek a vállalathoz.

Milyen csatornákon keresztül érik el a leendő munkavállalókat?

A folyamat kétirányú, hiszen amellett, hogy jelentkeznek hozzánk az érdeklődők, mi is folyamatosan keressük az új gyakornokokat. Bármilyen eszközt is használunk, a cél, hogy a fiatalokat közelebb hozzuk a munka világához, segítsünk nekik megtalálni a végzettségükhöz, képességeikhez, személyiségükhöz leginkább illő karrierutat.

Ez a tevékenység rengeteg találkozást és rengeteg tapasztalatszerzési lehetőséget jelent…

Valóban, évente több száz egyeztetést, interjút bonyolítunk le, ami lehetőséget ad arra, hogy nagyon sok emberrel találkozzunk. Ebben azért a koronavírus-járvány jelentősen korlátozott bennünket. A tapasztalatunk az, hogy a hozzánk kerülő gyakornokok a már régebben itt dolgozókhoz képest egy másik generáció tagjai, más a mentalitásuk, mások a munkahellyel szemben támasztott elvárásaik, s a mi dolgunk, hogy megtaláljuk a hozzájuk illő pozíciót és támogassuk őket munkájuk során. Szerencsére mi ehhez rendelkezünk megfelelő módszertani ismeretekkel, a fiatalok pedig pozitív hozzáállással. Így sokszor van részünk abban a sikerélményben, hogy egy gyakornokból végül főállású munkavállaló lesz az Audinál, aki hosszú távon megtalálja helyét a cégen belül.

A munka után, szabadidejében mivel foglalkozik szívesen?

Nagyon fontosnak tartom, hogy az ember találjon olyan elfoglaltságot, ami kikapcsolódást, feltöltődést jelent számára. Én ezt a kutyákkal való foglalkozásban találtam meg, és igyekszem a gazdikat olyan tanácsokkal ellátni, hogy minél nagyobb összhang legyen a kutyus és gazdája között, minél jobban érezzék magukat bármilyen szituációban.

Az érdeklődését az állatok iránt már a gyermekkorából hozta?

A családban mindig volt kutya, de korábban nem gondoltam arra, hogy a sétáltatáson, az udvari játszadozáson kívül komolyabb odafigyelésre is szükségük van. Amikor Győrbe költöztem, egy újságban olvastam arról, hogy a Győri Állatmenhelyen lehetőség van önkéntesként kutyasétáltatásra és cicasimogatásra. Eredeti terveim szerint csupán egy-egy alkalommal mentem volna önkénteskedni, de végül három évig minden hétvégét a menhelyen töltöttem. A sajnálat és az együttérzés tartott ott, ugyanakkor „beleszerettem” az egyik kutyába, akivel tudatosan minden látogatásomkor foglalkoztam. Amikor lehetőségem adódott tőle elszakíthatatlan társával együtt magamhoz vettem őket, azóta már hárman vannak a kis falkában. Amikor életvitelszerűen éltem együtt a kutyákkal, akkor döbbentem rá, hogy mennyire fontos lenne az ember és állat közötti kapcsolat minőségének javítása érdekében tudatosan tanítani, képezni őket. Rájöttem arra, hogy ehhez alig rendelkezem megfelelő információkkal, így jutottam el az egyik kutyaiskolába.

Hogyan lett a tanulóból oktató?

Természetesen ez nem ment egyik napról a másikra, több éven keresztül jártam a foglalkozásokra és igyekeztem ellesni minden fogást a nálam tapasztaltabb kutyatartóktól. A közvetlen gyakorlati tapasztalatszerzés mellett több különböző tanfolyamra is beiratkoztam, így az évek alatt szereztem olyan ismereteket, amelyek átadásával másoknak is segíteni tudok abban, hogy a kutya-gazdi élet harmonikusabb lehessen.

Jelenleg is képezi magát…

Sokan nem is gondolnák, hogy mennyi lehetőség van a kutyával sportolni. Én a kutyás sportok közül az őrző-védő sportba szerettem bele, mégpedig magába a segéd (köznyelvben ismert csibész) munkába. Elvégeztem egy őrző-védő segéd tanfolyamot, mely erős alapokat adott a továbblépéshez. Emellett jelenleg egy másik szervezésű segédtanfolyamra járok, melyet egy évente egyszer megrendezésre kerülő vizsganap zárja, amelyen a gyakorlati feladatokon túl fizikai állóképességi és elméleti teszt során is helyt kell állni. Ha itt sikeresen teljesítek, C kategóriás őrző-védő segéd leszek. A képzés rangját és a megszerezhető tudás szintjét talán érzékelteti, hogy C kategóriás őrző-védő segédként tevékenykedő nő mindössze kettő van jelenleg az országban, álmom, hogy én legyek a harmadik. Az őrző-védő munka állandó figyelmet, mentális felkészültséget, megfelelő elméleti tudást és fizikai állóképességet követel a segédtől. Ha itt hiba történik, az komoly következményekkel járhat. Ez a komplexitás a legvonzóbb számomra, és ez a sportág lehetővé teszi, hogy még többet megtanuljak a kutyákról, hogy hogyan lehet a tréningeken megérteni, alkalmazni és egyúttal kordában tartani a természetes ösztöneiket, a saját energiáik segítségével építeni a személyiségüket, vagy hogyan lehet önbizalmat adni egy alapvetően félős kutyának. Meg kell értenünk a kutyák nyelvét, ami ugyanolyan, mint egy idegen nyelv elsajátítása, csak nincsen hozzá szótár.

Mire kell számítania annak, aki kutyatartásra szeretne vállalkozni?

Arra biztosan számíthat, hogy nem lesz ugyanolyan az élete kutyával, mint a kutya érkezése előtt. Kutyával élni kicsit olyan, mint egy párkapcsolat, a feleknek meg kell ismerniük egymást és alkalmazkodniuk kell egymáshoz. Éppen ezért fontos, hogy mindenki az életvitelének megfelelő kutyatársat válasszon, hogy minél gördülékenyebb legyen a közös élet kialakítása: egy otthon ülő típus kevésbé mozgékony, viszont egy aktív ember mindenképp sportos fajta mellett döntsön. Nagyon fontos, hogy a döntést semmiképpen se a divat befolyásolja. A kutyatartás során figyelembe kell venni azt is, hogy bár engedelmességre minden kutya megtanítható, mindegyik rendelkezik egy alapvető ösztön és tulajdonságkészlettel, amivel jó, ha tisztában van a gazdi is. A legfontosabb megtalálni a kutya számára is megfelelő életritmust, időtöltést, közös programokat, élményeket, hogy a kutya és a gazdi is jól érezzék magukat a közösen eltöltött évek alatt.

Vissza az előző oldalra